Vitézi Rend

A Kárpát-medencei Vitézi Rend hivatalos honlapja

a lébényi evangélikus gyülekezet

A háború alatt a gyülekezetből hősi halál halt 12 katona köztük  Juhász Ferenc tanító is, polgári áldozat volt 14 fő. Néhányan hadifogságba estek és csak évek múltán jöttek haza a Szovjetunióból.

A háború végeztével rendbe hozták az iskolán és a többi épületen esett sérülést. 1948-ban elhatározták, hogy a szabadságharc századik évfordulójára a megrepedt kis harangot újjáöntetik.  Ez meg is történt. A harang 173 kg-os lett és 3494. Ft-ba került. A temetőben 1945 őszén síremléket állítottak az elesett hősöknek, de nevek nem kerültek rá, mivel nem lehetett pontos listát összeállítani.

1946-ban volt a németek kitelepítése. Szerencsére ez csak a gyülekezet néhány tagját érintette, mivel többen még nem is voltak itthon.

Az 1948. június 30-án tartott közgyűlésen felolvasták az egyházi iskolák és így a lébényi evangélikus iskola államosításáról szóló rendeletet. A gyülekezet ezt nagy szomorúsággal vette tudomásul. Németh  Sándor kántortanító még egy évig  orgonált a templomban, de utána azt már nem folytathatta.

1948. dec. 19-én közgyűlés volt, amelyen felolvasták az Egyezményt, amelyet a Magyar Köztársaság kormánya kötött az Evangélikus Egyházzal. Az Egyezmény lényegesen korlátozta az egyház önállóságát.

1951-ben került sor a még megmaradt kisebb egyházi földbirtokok és az ingatlanok államosítására. Az évtizedek alatt összegyűlt  1350 aranykorona értékű mintegy 30 ha szántó 10 ha rét  és  10  ha erdő amely addig a gyülekezet fő

létalapját jelentette, egy tollvonással megszűnt. A  lelkész a közgyűlésen felolvasta az erről szóló rendeletet. A gyülekezet befejezésül elénekelte a „ Ne csüggedj el kicsiny sereg”   kezdetű éneket.

Németh Károly lelkész a püspökhelyettesi tisztséget 1948-ig, az esperesi tisztséget  pedig, 1954-ig töltötte be. Ekkor 42 évi szolgálat után nyugalomba vonult és Győrbe költözött. Ott hunyt el 1969. aug. 15-én, 88 éves korában.

Emlékezete legyen áldott!

1955-ben a gyülekezet választás útján Szabó Kálmán lébényi származású gyomai lelkészt hívta meg. Szabó Kálmán tanulmányait Sopronban és Tübingenben végezte.  Nehéz idők következtek, a gyülekezetnek létalapjától megfosztva  is  működnie kellett. A hitoktatás az erős tiltás ellenére is szinte az összes gyermeket átfogta. A gyermekek  szívesen jártak  mivel Szabó Kálmán nagyon jó hitoktató volt. Ebben a helyzetben a pásztori munkára és a vigasztalásra is nagy szükség volt, de építkeznie is kellett. 1957-ben megtiltották a háztól való temetést, ezért  ravatalozót kellett építeni. A presbitérium önkéntes  munkában művelte a temető melletti egykori egyházi földet. Sok teadélutánt tartottak és általában jó volt a templomlátogatási arány is.  A lakosok száma már 3500 fő  volt és Gimnázium nyílt.

1966-ben a templom renoválása alkalmából Vető Béla püspök látogatott el a gyülekezetbe . 1975-ben a templom évfordulóján pedig Dr. Ottlyk Ernő püspök látogatta meg a gyülekezetet. Szabó Kálmán lelkész betegeskedése miatt egyre többször helyettesítésre szorult.  Ebben Zámolyi Gyula mosonmagyaróvári és Biczó Ferenc rábcakapi lelkészek voltak segítségére. l979-től  már Koháry Ferenc bezi-enesei lelkész helyettesítette. Szabó Kálmán 1980-ban 25 év szolgálat után nyugalomba vonult és Abdára költözött. 1981 aug. 30-án hunyt el 65 éves korában.

Nagy gyászoló gyülekezet jelenlétében temették el a lébényi temetőben. Ravatalánál  hűséges pályatársa, Zámolyi Gyula hirdette az igét.

A sírnál Bárány Gyula esperes a  lelkészi kar, dr. Kutas Ádám  felügyelő és Koháry Ferenc lelkész pedig a gyülekezet nevében szólt.

1981. május 31-én lelkészválasztás volt a gyülekezetben, ahol két jelölt közül a gyülekezet egyhangúlag saját jelöltjét, Koháry Ferenc bezi-enesei lelkészt választotta meg, aki már  egy éve kinevezett helyettes lelkészként végezte a szolgálatot.  Püspöki engedéllyel  megtartotta  bezi-enesei lelkészi állását is.

Koháry Ferenc Miskolcon  született 1955-ben. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte.  Ösztöndíjjal a  heidelbergi egyetem teológiai karán folytatott tanulmányokat.

Nagy feladatok előtt állt a gyülekezet. Először teljesen fel kellett újítani a parókiát, amit  központi fűtéssel is elláttak.

1986-ban ünnepelte a gyülekezet az újraalakulás 200. évfordulóját, amelyen el lett határozva a templom teljes felújítása. Erre 1987-88-ban került sor.  Először a toronysisak lett lebontva és eredeti formájában fel lett építve. A csúcsára újraaranyozva került vissza  a kereszt. A kereszt alatti gömbben egy emlékirat lett elhelyezve, amely megörökíti a gyülekezet tagjainak áldozatkészségét és az építkezés körülményeit.  A külső vakolat is teljesen megújult. Az ácsmunkálatokat Horváth József, a bádogos munkákat Németh István, a kőműves munkálatokat pedig Kaszás József mesterek végezték. Az összköltség 600 ezer Ft volt. A gyülekezet tagjai nagyon sokat adakoztak és a társadalmi munkából is kivették részüket. Ennek megszervezésében Németh Árpád gondnok elévülhetetlen érdemeket szerzett. A munkálatok során a templom padlásán bukkantak rá arra a kovácsoltvas kettős keresztre, amely 1795-től 1895-ig állt a templom tornyán, ami a restaurálás óta   a templom bejáratánál a falra erősítve látható.

1988. augusztus 20-án a teljes felújítás alkalmából felszentelték a templomot. Az ünnepi istentiszteleten Lébény szülöttje, Szebik Imre püspökhelyettes hirdette az igét. A gyülekezetet köszöntötte Bárány Gyula esperes, Zdiarszky László róm. kat. plébános és  Csaplár Zoltán tanácselnök is. 1989-ben a lelkészt súlyos baleset miatt fél évig helyettesíteni kellett, amit  Zámolyi Gyula nyugalmazott mosonmagyaróvári lelkész látott el.

1991. április 21-én ünnepi istentiszteleten került sor a teljesen felújított orgona

megáldására, mely alkalomból Szebik Imre püspök hirdette az igét.  Az ünnepségen

Hatos István felügyelő köszöntötte a püspököt, Jáky György orgonaépítőt, Hauptmann Évát és Korda Tibort  a gyülekezet volt kántorait és ifj. Szebik Attila kántort, akiknek egy Horváth György keramikus által készített emléktálat adott át.

Az ünnep előestéjén Hangversenyt adott a Lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar, Borka Ferenc Karnagy vezetésével. A gyülekezet fiataljai pedig  zenés passiót adtak elő.

Ugyanebben az évben a ravatalozóba új kétfiókos halotthűtő lett beszerezve.

1992 márciusában Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök , aki Szebik Imre püspök kíséretében érkezett,  nagy gyülekezet előtt hirdette az igét.

(folytatjuk)

Koháry Ferenc 

evangélikus lelkész

Az oldal sütiket használ. Ha nem tudja, mi ez, kérdezze azt az EU bürokratát, aki ezt a figyelmeztetést előírta. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás