Vitézi Rend

A háború alatt a gyülekezetből hősi halál halt 12 katona köztük  Juhász Ferenc tanító is, polgári áldozat volt 14 fő. Néhányan hadifogságba estek és csak évek múltán jöttek haza a Szovjetunióból.

A háború végeztével rendbe hozták az iskolán és a többi épületen esett sérülést. 1948-ban elhatározták, hogy a szabadságharc századik évfordulójára a megrepedt kis harangot újjáöntetik.  Ez meg is történt. A harang 173 kg-os lett és 3494. Ft-ba került. A temetőben 1945 őszén síremléket állítottak az elesett hősöknek, de nevek nem kerültek rá, mivel nem lehetett pontos listát összeállítani.

1946-ban volt a németek kitelepítése. Szerencsére ez csak a gyülekezet néhány tagját érintette, mivel többen még nem is voltak itthon.

Az 1948. június 30-án tartott közgyűlésen felolvasták az egyházi iskolák és így a lébényi evangélikus iskola államosításáról szóló rendeletet. A gyülekezet ezt nagy szomorúsággal vette tudomásul. Németh  Sándor kántortanító még egy évig  orgonált a templomban, de utána azt már nem folytathatta.

1948. dec. 19-én közgyűlés volt, amelyen felolvasták az Egyezményt, amelyet a Magyar Köztársaság kormánya kötött az Evangélikus Egyházzal. Az Egyezmény lényegesen korlátozta az egyház önállóságát.

1951-ben került sor a még megmaradt kisebb egyházi földbirtokok és az ingatlanok államosítására. Az évtizedek alatt összegyűlt  1350 aranykorona értékű mintegy 30 ha szántó 10 ha rét  és  10  ha erdő amely addig a gyülekezet fő

létalapját jelentette, egy tollvonással megszűnt. A  lelkész a közgyűlésen felolvasta az erről szóló rendeletet. A gyülekezet befejezésül elénekelte a „ Ne csüggedj el kicsiny sereg”   kezdetű éneket.

Németh Károly lelkész a püspökhelyettesi tisztséget 1948-ig, az esperesi tisztséget  pedig, 1954-ig töltötte be. Ekkor 42 évi szolgálat után nyugalomba vonult és Győrbe költözött. Ott hunyt el 1969. aug. 15-én, 88 éves korában.

Emlékezete legyen áldott!

1955-ben a gyülekezet választás útján Szabó Kálmán lébényi származású gyomai lelkészt hívta meg. Szabó Kálmán tanulmányait Sopronban és Tübingenben végezte.  Nehéz idők következtek, a gyülekezetnek létalapjától megfosztva  is  működnie kellett. A hitoktatás az erős tiltás ellenére is szinte az összes gyermeket átfogta. A gyermekek  szívesen jártak  mivel Szabó Kálmán nagyon jó hitoktató volt. Ebben a helyzetben a pásztori munkára és a vigasztalásra is nagy szükség volt, de építkeznie is kellett. 1957-ben megtiltották a háztól való temetést, ezért  ravatalozót kellett építeni. A presbitérium önkéntes  munkában művelte a temető melletti egykori egyházi földet. Sok teadélutánt tartottak és általában jó volt a templomlátogatási arány is.  A lakosok száma már 3500 fő  volt és Gimnázium nyílt.

1966-ben a templom renoválása alkalmából Vető Béla püspök látogatott el a gyülekezetbe . 1975-ben a templom évfordulóján pedig Dr. Ottlyk Ernő püspök látogatta meg a gyülekezetet. Szabó Kálmán lelkész betegeskedése miatt egyre többször helyettesítésre szorult.  Ebben Zámolyi Gyula mosonmagyaróvári és Biczó Ferenc rábcakapi lelkészek voltak segítségére. l979-től  már Koháry Ferenc bezi-enesei lelkész helyettesítette. Szabó Kálmán 1980-ban 25 év szolgálat után nyugalomba vonult és Abdára költözött. 1981 aug. 30-án hunyt el 65 éves korában.

Nagy gyászoló gyülekezet jelenlétében temették el a lébényi temetőben. Ravatalánál  hűséges pályatársa, Zámolyi Gyula hirdette az igét.

A sírnál Bárány Gyula esperes a  lelkészi kar, dr. Kutas Ádám  felügyelő és Koháry Ferenc lelkész pedig a gyülekezet nevében szólt.

1981. május 31-én lelkészválasztás volt a gyülekezetben, ahol két jelölt közül a gyülekezet egyhangúlag saját jelöltjét, Koháry Ferenc bezi-enesei lelkészt választotta meg, aki már  egy éve kinevezett helyettes lelkészként végezte a szolgálatot.  Püspöki engedéllyel  megtartotta  bezi-enesei lelkészi állását is.

Koháry Ferenc Miskolcon  született 1955-ben. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte.  Ösztöndíjjal a  heidelbergi egyetem teológiai karán folytatott tanulmányokat.

Nagy feladatok előtt állt a gyülekezet. Először teljesen fel kellett újítani a parókiát, amit  központi fűtéssel is elláttak.

1986-ban ünnepelte a gyülekezet az újraalakulás 200. évfordulóját, amelyen el lett határozva a templom teljes felújítása. Erre 1987-88-ban került sor.  Először a toronysisak lett lebontva és eredeti formájában fel lett építve. A csúcsára újraaranyozva került vissza  a kereszt. A kereszt alatti gömbben egy emlékirat lett elhelyezve, amely megörökíti a gyülekezet tagjainak áldozatkészségét és az építkezés körülményeit.  A külső vakolat is teljesen megújult. Az ácsmunkálatokat Horváth József, a bádogos munkákat Németh István, a kőműves munkálatokat pedig Kaszás József mesterek végezték. Az összköltség 600 ezer Ft volt. A gyülekezet tagjai nagyon sokat adakoztak és a társadalmi munkából is kivették részüket. Ennek megszervezésében Németh Árpád gondnok elévülhetetlen érdemeket szerzett. A munkálatok során a templom padlásán bukkantak rá arra a kovácsoltvas kettős keresztre, amely 1795-től 1895-ig állt a templom tornyán, ami a restaurálás óta   a templom bejáratánál a falra erősítve látható.

1988. augusztus 20-án a teljes felújítás alkalmából felszentelték a templomot. Az ünnepi istentiszteleten Lébény szülöttje, Szebik Imre püspökhelyettes hirdette az igét. A gyülekezetet köszöntötte Bárány Gyula esperes, Zdiarszky László róm. kat. plébános és  Csaplár Zoltán tanácselnök is. 1989-ben a lelkészt súlyos baleset miatt fél évig helyettesíteni kellett, amit  Zámolyi Gyula nyugalmazott mosonmagyaróvári lelkész látott el.

1991. április 21-én ünnepi istentiszteleten került sor a teljesen felújított orgona

megáldására, mely alkalomból Szebik Imre püspök hirdette az igét.  Az ünnepségen

Hatos István felügyelő köszöntötte a püspököt, Jáky György orgonaépítőt, Hauptmann Évát és Korda Tibort  a gyülekezet volt kántorait és ifj. Szebik Attila kántort, akiknek egy Horváth György keramikus által készített emléktálat adott át.

Az ünnep előestéjén Hangversenyt adott a Lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar, Borka Ferenc Karnagy vezetésével. A gyülekezet fiataljai pedig  zenés passiót adtak elő.

Ugyanebben az évben a ravatalozóba új kétfiókos halotthűtő lett beszerezve.

1992 márciusában Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök , aki Szebik Imre püspök kíséretében érkezett,  nagy gyülekezet előtt hirdette az igét.

(folytatjuk)

Koháry Ferenc 

evangélikus lelkész