Vitézi Rend

A Kárpát-medencei Vitézi Rend hivatalos honlapja

a lébényi evangélikus gyülekezet

Az  új iskola 1857-ben készült el, amelyhez Sina báró 15 000 db téglát adott az összköltség egy ötödének értékében.  Elhatározták, hogy biztos anyagi alapot kell teremteni a gyülekezetnek, mivel a hívek száma fogy  és szegényednek.  Ezért földeket kezdtek vásárolni. 1874-ben újabb két tantermes iskolát és tanítólakást építettek. Sajnos Nagy Sándor lelkész  még az építkezés befejezése előtt 45 évi lébényi szolgálat után meghalt.  A lébényi temetőben van a síremléke.

Utódja 1874-ben Laucsek Jónás  ászári születésű győri segédlelkész lett. Elég nehéz anyagi viszonyokat talált. Innen hamarosan Vadosfára távozott.

1881-ben  Berta Dávid szilsárkányi születésű, kemeneshőgyészi lelkész lett a   gyülekezet lelkésze. A felügyelő pedig Tekus Károly uradalmi tiszttartó lett. Elhatározták, hogy az adósságokat öt év alatt törlesztik. A lelkészlak állapota már nagyon leromlott,  az eső  is befolyt.  Az egyházmegye felszólította a gyülekezetet, hogy gondoskodjon rendes lakásról.  1887-re sikerült az építkezést elkezdeni. Gróf Wenckheim Frigyes  földbirtokos a szomszédos telket ajándékba adta és még 25 000 db téglát adott féláron. Nagyon szép és tágas lelkészlakot építettek. Az építkezést külön pénzalapból fedezték, amelyet Hatos István kezelt. Az építkezésre felvett kölcsön törlesztése ellenére újabb földbirtokot vásároltak, amelynek haszna néhány év alatt behozta a vételárat. Az ingatlanokba való befektetés helyességét különösen a világháború  mutatta meg.

Ekkoriban  a helyi hatóság ösztönzésére új segédtanítói állást kellett szervezni.   A tanulólétszám is örvendetesen, 130 főre növekedett.

1895-ben a templom felépítésének századik évfordulóján elhatározták, hogy új díszes templomtornyot építtetnek 5 000 Ft értékben.  A gyülekezet minden tagja

kivette a részét az adakozásból. A templom belülről is megújult. Új keresztelőkút, csillár,  oltári feszület, oltárterítők és sok minden más készült.         1905-ben Sághy Jenő másodtanítót megválasztották kántortanítónak.

1907-ben Gyurátz Ferenc püspök tartott egyházlátogatást a gyülekezetben.

A közigazgatási reform megszüntette a mezővárosi kategóriát így Lébény nagyközség lett.   A vármegyei bizottság 1909-ben újabb iskola építését írta elő.

Berta Dávid lelkész 1911-ben 30 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A gyülekezet  meleg szavakkal méltatta önfeláldozó lelkészének érdemeit. Utódjául Szalay Mihály bokodi lelkészt jelölte meg a gyülekezet, aki azonban a német nyelv miatt a jelölést nem fogadta el. Révész Sándor bezi lelkész  helyettesi ideje alatt újra fellángolt a vita a magyar ill. német nyelvű istentiszteletek számáról, ezért ő az egyházi főhatóságra bízta a kérdés eldöntését. A megállapodás az lett, hogy minden negyedik vasárnap  legyen délelőtt német nyelvű istentisztelet, délután pedig magyar, egyébként pedig fordítva. Hétköznapokon szerdán és szombaton reggel német nyelvű könyörgés. Továbbra is megmaradt a kétévenkénti német nyelvű konfirmáció. Ez az egyezség az új lelkész megválasztása után lett végleg elfogadva.

Ezek után a gyülekezet püspöki ajánlásra 1912 június 13-án  Németh Károly  lelkészt választotta meg. Németh Károly 1881-ben született Kispécen Több elődjéhez hasonlóan neki is tanító volt az édesapja. A soproni Lyceumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán kezdte, ahol egy félévet végzett el.   Sopronban elvégezte a Bölcsészeti és Teológiai Tanintézetet.  Ezután Greifswaldban teológiát tanult. Utána Bécsben és Kolozsvárott bölcsészetet tanult.  Győrben szentelték lelkésszé 1904-ben. Alsólövőn volt segédlelkész, majd lelkész, utána Pápán lett ref. kollégiumi tanár.  1910-ben hívta meg őt a a new-brunswicki / N.J. USA / magyar gyülekezet, ahol nagyon szép munkát végzett, imaházat is épített. Hazafelé a Titanicra  vette meg   hajójegyet, de mivel az már odafelé elsüllyedt, egy másik hajóval jött haza

1913-ban a gyülekezet megállapodott Öttevény fiókegyházközséggel, hogy az

saját kérésére Győrhöz csatlakozik. Elkezdték az új iskola építését amit nagy költséggel és kölcsön felvételével be is fejeztek. Az iskola felavatását Horváth Sámuel esperes megbízásából Pálmai Lajos Győri lelkész végezte. 1914-ben A régi iskolát tanítólakásnak és tanácsteremnek alakították át. Özv. Hauptmann Erzsébet adományából toronyórát szereltettek fel. A lelkészlakást is felújították.

A Szerbiának küldött hadüzenettel megkezdődött  a világháború. A tartalékosok  1914. aug. 2-án vasárnap hajnalban vonultak be. Aznap délelőtt 23 népfelkelő meggyónt. Akkor még mindenki úgy gondolta nem tart sokáig. Sajnos évek lettek belőle. 165-en vonultak be a gyülekezetből.  A pénzvagyont hadikölcsönbe fektették.  1916 júliusában elvitték a nagyharangot. Előtte délben 20 percig harangoztak vele.

október 31-én szomorú viszonyok között ünnepelte a gyülekezet a reformáció 400 éves évfordulóját. Jött a háború vége, a kommün, majd a trianoni diktátum, amely Moson-megyét és súlyosan megcsonkította.
1922-ben az elrekvirált harang helyett  újat öntetett a gyülekezet Németországban.  Ez évben  elhunyt Sághy Jenő tanító, síremléke a temetőben van.  A háborúban elesett hősök emléktábláját  közadakozásból a templomban  állították fel.  Harminchat név van rajta. Elhunyt  Hegyeshalmi Fischer Elemér felügyelő is. Utódjául Dr. Berta Benő kir. járásbírót választották meg.  Az énektanuláshoz  harmóniumot  vásároltak.

1926-ban a gyülekezet elhatározta, hogy a pécsi Angster cégtől új orgonát rendel. Özv. Németh Mártonné és családja erre nagy összeget adományozott.  Az orgona felavatása ugyanazon év szeptember 26-án megtörtént.

Németh Károly lelkész szolgálatának ideje a gyülekezet kiemelkedő korszaka lett. A már említett építkezéseken túl lelki ébredés és megújulás következett be. Neves igehirdető volt, aki az egyházi sajtóban is ismertté vált. Nőegylet, majd

Legényegylet és Olvasókör alakult. Rendszeresek lettek a vallásos esték és a színdarab előadások. Ebben Seebach Ágoston tanító volt nagy segítségére.

1927-ben Kapi Béla püspök tartott egyházlátogatást. Németh Károly 1924-ben esperesnek  lett megválasztva, amit 1954-ig töltött be, majd a zsinat egyik lelkészi jegyzője lett. Később egyházkerületi főjegyző azaz püspökhelyettes és főrendiházi tag lett. Hét nyelven tudott, egy időben lelkészi szaklapot is szerkesztett számos külföldi misszionáriust hívott meg.  Részt vett az egyházi iskolák államosításáról folytatott tárgyalásokban.

Évtizedeken át vezetett naplója sok fontos helyi és országos eseményt és  azzal kapcsolatos véleményét örökíti meg stílusos formában, több nyelven írott  idézetekkel. Többekkel együtt megalakította a Hangya szövetkezetet, amelynek vezetője is volt.  Elsőként bevezette a rádiót, amit felhasznált a gyülekezetben is.  Testvére, Németh Samu hosszú ideig  a soproni Líceum igazgatója volt.

Egyházunk valószínűleg elsőként felavatott diakónusa Unger Lőrinc volt aki lelkésze biztatására elvégezte a st. andraei / Ausztria / bibliaiskolát, majd Németországban is képezte magát. A  KIE titkár lett és a gyülekezeti ifjúság  körében munkálkodott.  Kapi Béla püspök avatta fel 1932. november 10-én. Sajnos egy évvel később betegségben elhunyt.

1939-ben kitört a 2. világháború. Az elhúzódó háború és a közeledő front egyre több szenvedést zúdított az emberekre. A győri vagongyár bombázásának is voltak lébényi származású áldozatai. 1944 novemberében a németek lefoglalták az iskolát és a tanácstermet. A magyar repülők szintén több helyiséget lefoglaltak. A lelkészlakáson a német katonatisztek egy, időnként két szobát szintén lefoglaltak. Az udvart telerakták üzemanyaghordókkal, a pajtában műhelyt rendeztek be.  A  magyar parancsnok  Nagypénteken megtiltotta a beharangozást, mert  félő volt, hogy ez támpontot ad az orosz tüzérségnek.  Akkor még néhányan  el mertek menni, és meg is úrvacsoráztak. Délután már lövöldözés hallatszott.  Délután temetés volt, egy katonát repesz szilánk ölt meg. Nagyszombaton úgyszintén az egyik ház udvarán volt temetés hasonló okból. Az oroszok Húsvét vasárnap hajnalban vonultak be Lébénybe és délután tovább is vonultak. Az orosz parancsnok elrendelte, hogy másnap tartsanak istentiszteletet!

(folytatjuk)

Koháry Ferenc 

evangélikus lelkész

Az oldal sütiket használ. Ha nem tudja, mi ez, kérdezze azt az EU bürokratát, aki ezt a figyelmeztetést előírta. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás