- Pintér István-Ifj. Pintér István: Szerbia és Montenegró legyőzése és Albánia elfoglalása 1915-1916-ban Hódmezővásárhely, 2016. Szerzői Kiadás.
A könyv a Szerbia ellen indított 1915-ös hadjáratot mutatja be. A osztrák-magyar, német és bolgár csapatok pár hónap alatt legyőzték Szerbiát és Montenegrót. A korabeli viszonyok mellett ezt gyakorlatilag villámhadjáratnak is tekinthetjük. Törökországgal a központi hatalmak fel tudták venni az érintkezést, ill. az antant déli bekerítő gyűrűjét áttörtük. A könyv a 100. évfordulón jelent meg.
- A Románia elleni háború 1917-től a bukaresti békéig Hódmezővásárhely, 2018. Szerzői Kiadás
Ez a könyvünk a korábban megjelent könyvünk folytatása. Abban 1916. december 6-ig, Bukarest elfoglalásáig írtuk le a legfontosabb eseményeket. Ebben a munkánkban IV. Károly király 1916. december 30-i koronázásától kezdtük el az események ismertetését. IV. Károly koronázásáról különböző kulisszatitkokat tudhat meg az olvasó. Ismertettük 1917 tavaszának legfontosabb diplomáciai eseményeit. A háború általános menete szempontjából a tengeralattjáró-háborúról is derültek ki érdekességek. Írtunk az 1917-es orosz forradalomról, ami természetesen hatással volt az orosz hadsereg teljesítményére. Az 1917 júliusi-augusztusi harcokról részletesen írtunk. Ismertettük az ún. Kerenszkíj-offenzívát, a mi ellentámadásunkat és a román-orosz erők támadását. Megemlítettük a II. Vilmos német császár elleni merénylet-kísérletet is amiről nem sok helyen lehet olvasni. Írtunk a breszt-litovszki és különösen a focsani fegyverszüneti tárgyalásokról, majd az 1918. március 5-i bufteai előzetes békéről és az 1918. május 7-i bukaresti békeszerződésről. Románia a tárgyalásokon húzta az időt, de mégiscsak kénytelen volt ezt a békét aláírni.
- Ki vagy kik voltak a felelősek az 1944. október 15-i fegyverszünet kudarcáért?
- november 5-én mutatták be Budapesten Pintér István történésznek a Ki vagy kik voltak a felelősek az 1944. október 15-i fegyverszüneti kísérlet kudarcáért? című könyvét. Ez a 2. világháború befejezésének 75. évfordulója alkalmából hangzott el. A szerző először ismertette, hogy milyen forrásokra építette a könyvet, kiadványt. Megemlítette a különböző levéltári forrásokat, majd 42 alapvető magyar, német, orosz, angol, amerikai forrást említett meg.Természetesen ezen kívül sajtóanyagot is használt. Ezt követően a fegyverszünet előkészítéséről beszélt. Tényekkel cáfolta meg azt a felfogást, hogy semmiféle előkészület nem történt és ami történt az is rossz volt. Megemlítette a Lakatos-kormány ingadozó, a magyar államfőt sokszor magára hagyó politikáját. Beszélt arról is, hogy 1944. március 19-én Hitler csapatai az országot megszállták. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz volt a fegyverszünet megszervezése. Azt is elmondta – 5 forrásra hivatkozva -, hogy a nyugati hatalmak vezetői még 1944 szeptemberében is azt üzenték a magyar vezetésnek, hogy van realitása annak, ha velük tárgyalnak. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó hosszú ideig tartó vívódás után 1944.szeptember 28-án küldte el a delegációját Moszkvába, amit Faraghó Gábor csendőr altábornagy, majd vezérezredes vezetett. A Molotov orosz külügyminiszter által a szövetségesek nevében átnyújtott előzetes fegyverszüneti feltételeket október 11-én írta alá a magyar küldöttség. Október 15-én következtek az ismert események. Először ifj. Horthy Miklóst rabolták el Skorzeny emberei, majd ezt követte a koronatanács. Itt Horthy kifejtette, hogy fegyverszünetet kell kötnünk, mert más lehetőségünk nincs. Ezt követte Edmund Veesenmayer teljhatalmú német megbízott fogadása, ahol a magyar államfő indulatosan kérte számon Bakay Szilárd altábornagynak és saját fiának az elrablását. Ezután bejelentette, hogy fegyverszünetet kötünk. A tárgyalás után közvetlenül hangzott el a magyar államfő proklamációja és hadparancsa a rádióban. Az 1.és 2.hadsereg parancsnokait, dálnoki Miklós Bélát és dálnoki Veress Lajost tájékoztatták, hogy mit kell tenniük. Vörös János vezérezredesnek a vezérkar főnökének parancsát beolvasták a rádióban. ami nem volt összhangban a Kormányzó parancsával. Végül a fegyverszünet megvalósítása sajnos nem sikerült, ennek politikai és katonai felelősei voltak. A politikai felelős elsősorban Lakatos Géza miniszterelnök volt, aki a kormányzói proklamációból kihúzatta azt, hogy a mai naptól fogva Németországgal hadiállapotban állunk. Valamint a fegyverszünetet kötöttünk kifejezést fegyverszünetet kötünkre javította. Ez a csapatokat megzavarta. Horthy Miklósnak nem kellett volna az utolsó pillanatban sem Veesenmayerrel közölni, hogy fegyverszünetet kötünk. A legfőbb katonai felelősök a fronton lévő 1. és 2. hadsereg parancsnokai voltak, akik mindent tudtak és mégsem cselekedtek. Mellettük meghatározó szerepet játszott Vörös János parancsa, amiről az előbb már említést tettünk. Aggteleky Béla a budapesti I.hadtest parancsnoka azért volt bűnös, mert a világháború hatodik évében személyes biztonságával nem foglalkozott, így három tisztje letartóztathatta. 1944 október 16-án Horthy Miklóst fogságban, zsarolva kényszerítették, hogy lemondjon és Szálasi Ferencet miniszterelnökké nevezze ki, akit már korábban kétszer kidobott.
Megrendelés esetén a számlaszám: Pintér István – 11600006-00000000-35596660 (Erste Bank)
Ha rendtársak rendelnek, akkor mi küldjük a könyveket. 2 000 Ft-ba kerül egy könyv plusz 800 Ft a postaköltség.
A Przemysl három ostroma 1914-15-ben és A Románia orvtámadása és Bukarest elfoglalása 1916. december 6-án című könyvek már elfogytak.
vitéz Pintér István törzskapitány gorgei1849@gmail.com
