Vitézi Rend

A Kárpát-medencei Vitézi Rend hivatalos honlapja

Szent Jakab temlom

1540. Az apátság birtokai Pannonhalmánál, de bencések már nincsenek jelen.

1563-ban a romos épület köveit a győri parancsnok a vár építéséhez akarta elhordatni, de a kiküldött olasz munkások a templom szépsége miatt megtagadták a munkát.

1593-94-ben Győr és a környék is török kézre került, majd kiűzetésük után, 1631-ben a jezsuiták kapták meg az apátságot azzal a kötelezettséggel, hogy a romos templomot rendbehozzák. Ekkor épült a dongaboltozata.

1631-ben az apátság és birtokai Pázmány Péter hatására a jezsuita rend birtokába kerültek. 1529-es török pusztítás után most kezdik a templomot helyreállítani. Sajnos a bedőlt tornyon és boltozaton a hiányokat nem az eredeti kőanyaggal, hanem téglával pótolták.

1661. A bencések nem nyugszanak bele, hogy az apátság jezsuita kézen van. A jezsuiták a templom után a kolostort is rendbe hozzák, s lábadozó betegeik, elaggott rendtársaik otthonává alakítják. Iskolai szünetekben az egész győri rendház itt üdült, jószándékuk jeleként juniálisukra a bencés rend egy-egy képviselőjét is meghívták.

1663-1786: Az erőszakos ellenreformáció hatása Lébényben is érzékelhető. A prédikátor 1663-as elűzését követően a hitükhöz hű lutheránusok 1786-ig Tétre jártak istentiszteletre, itt kereszteltettek, esküdtek.

1674. április 29. Canonica visitatio

A katolikusok nemrégiben protestánsoktól visszaszerzett Szent Margit templomának kőtornyot építettek, órát is tettek bele, a templom Zichy István költségén Szent Margit tiszteletére készült új faoltárt is kapott. A felújított templomot 1674. július 1-én Kollonich Lipót püspök szentelte fel.

1683 júliusában Kara Musztafa török nagyvezér hadjáratot indított Bécs elfoglalására. Győr várát kezdte el ostromolni. A török hadak kirabolták az út menti településeket, Lébényt is. Moson vármegye levéltára megsemmisül. Bécsnél szeptemberben megsemmisítő vereséget szenvedtek és a feldúlt sereg Győr felé visszavonulva ismét pusztított. Mindent felégettek, elpusztítottak. A lakosságot ismét német és horvát telepesekkel pótolták.

Ismét a jezsuiták javíttatták meg a templomot és a kolostort, téglapótlásokkal. Ekkor emelték a tornyokra azokat az egyszerű sátortetőket, melyek másfél évszázadig áltak, s az 1841-es nagy tűzvészben hamvadtak el.

1695 A helyreállított templom szépítéséhez a jezsuiták elnyerték Dvornikovich Mihály váci püspök, győri kanonok anyagi támogatását is. A bőkezű főpap egy díszes oltár felállítására adott pénzt. Ennek az oltárnak egy darabja, a püspök címere,  megtalálható a templom birtokában.

A Rákóczi féle szabadságharc éveiben 1703-1711 között Moson megye területe is hadszíntérré vált. Hol a labancok, hol a kurucok sarcolták a népet. 1709-ben a déli határvidéken pestisjárvány ütötte fel a fejét, melyet vándorcigányok hoztak be Moldvából. Ez végképp megpecsételte a szabadságharc sorsát. A 3-3,5 milliós lakosság 10% pusztult el, köztük Vak Bottyán is. A fekete halál Lébényben is szedte áldozatait.

1721. Ettől az évtől maradtak fenn a katolikus plébánia anyakönyvei. Az anyakönyvezést Pázmány Péter tette kötelezőve 1625-ben.

1754-ben emelték Barátföldpusztán a ma is álló Szentháromság oszlopot. Gerlachi Éva asszony készíttette.

A márványmozaik a szentélylépcsőkkel és az oltármenzával, melyet a faoltár eltakar, 1757-ben vagy röviddel utána keletkezett és a jezsuiták igényes helyreállítási munkájuk eredménye.

1770. október 4. Mária Terézia egészségügyi rendelete megtiltotta a templomba és a templomkertbe való temetkezést. Ekkor szüntették meg a Szent Margit templom körüli temetkezést. A két egyházközség külön temetőt kapott.

1772. A jezsuiták ismét renováltatták az apátsági templomot.

1773. július 21-én a pápa, XIV. Kelemen feloszlatta a jezsuita rendet. A rendnek Magyarországon ekkor 935 tagja volt. Kollégiumokat, iskolákat, egyetemeket, akadémiákat tartottak fenn. A lébényi templom birtokaiból alig maradt, minden átkerült a kat. iskolák fenntartására létrehozott Tanulmányi Alaphoz.

A templomot sok helyütt bevakolták, bemeszelték. Csak vasár- és ünnepnapokon használták a Szent Margit templom mellett. A birtokát vesztett lébényi apátság 1773 óta csak címzetes apátságként adományozható.

1775. május 4. A tűzvésztől és marhavésztől rettegő lébényi elöljárók úgy határoztak, hogy a csapásokat elkerülendő, énekes szentmisét mondatnak Szent Flórián és Páduai Szent Antal tiszteletére. Korábban, 1766-ban is volt marhavész. Akkor Páduai Szent Antalhoz imádkoztak, az első mise után 3 Miatyánkot, 3 Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet.

(folytatjuk)

Gőgh Tibor plébános

foto: v. Bognár Imre Tivadar

Látogasson el Lébénybe! Az M1 autópályától pár km-re fekvő kisváros szeretettel várja Önt. Nézze meg a templomot és a hozzá tartozó látogatóközpontot! A részletekről itt tájékozódhat. 

Az oldal sütiket használ. Ha nem tudja, mi ez, kérdezze azt az EU bürokratát, aki ezt a figyelmeztetést előírta. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás