Vitézi Rend

A Kárpát-medencei Vitézi Rend hivatalos honlapja

lébényi evangélikus gyülekezet

II. József császár 1781-es Türelmi Rendeletében megengedte, hogy mindenütt, ahol legalább száz evangélikus család él ott építhetnek maguknak templomot és iskolát, hívhatnak lelkészt és tanítót. A Moson vármegyei hatóság a kérelmet az adótartozásra hivatkozva meg akarta tagadni. A Helytartótanácshoz fellebbeztek amely az engedélyt végül  megadta. Így alakulhatott újra 1786-ban Öttevénnyel, Magyarkimlével és Halászival összefogva a lébényi gyülekezet.    Meghívták az első lelkészt, Semmelweis Sámuelt és az első tanítót Stoller Jánost. Az első felügyelő Enesei Torkos István halászi birtokos nemes volt.

Engedélyt kértek gróf Zichy Károly földesúrtól, hogy megvehessék a bíró házát és telkét.  A nagyobbik ház lett a lelkészé, a kisebbik a tanítóé. Az istentiszteletet kezdetben egy fából épült, nagy pajtában tartották. Sajnos az első lelkész egy év múlva meghalt, a  magyar és a német hívek között pedig viszály támadt a magyar ill. német nyelvű  istentiszteletek számában A templomépítés az anyagi gondokon kívül emiatt is halasztódott, mivel a pénztárt is külön kezelték.   1795-ben azonban Zeles Imre lelkész idején néhány hónap alatt elkészült és augusztus 20-án fel is szentelték. A templom építésekor Kiss Mihály volt a gondnok.  A templom a rendelet szerint nem nyílhatott közvetlenül utcáról, ezért van előtte a kis udvar. Oldalról olyannak kellett lennie mint egy magtárnak, ezért vannak két sorban az ablakok.  Ekkor már megengedték a toronyépítést. Az eredeti torony hengersüveges volt, tetején azzal a kettős kereszttel, amely most a homlokzati falon látható. Ezt a süveget 1895-ben lebontották és helyette egy barokkos toronysisakot építettek. 1987-ben ezt rossz állapota miatt le kellett bontani de   eredeti formájában  újra fel lett építve.

Az oltár szintén barokkos a XVIII. sz. közepéről való, egy ruszti templomból vásárolták. A szószék Nezsiderből származik.  Az oltárt lutheri tanítás szerint összeépítették a szószékkel, hogy a figyelem egyfelé irányuljon.

A karzat is eredeti, amely eleinte rövidebb volt. Ott ültek a legények.   Lent jobbra ültek a férfiak, balra a nők, elől pedig a gyermekek. Elől az ólomüveg ablakok a négy evangélistát ábrázolják jelképeikkel együtt. Máté: angyallal, Márk: oroszlánnal, Lukács: ökörrel és János:  a sassal.

A parókia és a telek megvásárlására felvett adósságot csak évek múltán tudták törleszteni. Zeles Imre a templom felépítése után két évvel a bábonyi gyülekezetbe távozott.

Az első tanító Stoller János volt 1786-87-ig.  . Az első kurátor, azaz gondnok magyar részről N. Hatos István, német részről pedig Hutflesz Mátyás volt.

1787-ben kérte Lébény, hogy a győri espereséghez és ezzel a Dunáninneni  kerülettől a Dunántúlihoz kerüljön . Ez úgy történt, hogy amikor Kiss Zsigmond, téti espereshez Hatos István és Fejes Pál személyében küldöttséget menesztettek Skita Mihály az ottani másodtanító meghívása ügyében, egyúttal ennek a kérelemnek az átadásával is  megbízták őket.

A német gondnok sajnos 1790-ben elhunyt, az új magyar gondnok, Németh György pedig lemondott. Ennek kapcsán1790-ben Molnár András személyében közös kurátort, továbbá három magyar és két német  elöljárót választottak, de ez a rendszer csak tíz évig működött, utána újra felütötte fejét a békétlenség. Még a földesúr is próbált békíteni, de hiába.  A németek bár kevesebben voltak, kiharcolták, hogy felváltva legyen a két istentisztelet. Zeles Imre felajánlotta, hogy a hónap harmadik  vasárnapján két prédikációt is tart, hogy mégis több legyen a magyar nyelvű szolgálat. Erre a németek azt követelték, hogy akkor a nagy ünnepek második napján is így legyen. Zeles Imre végül is emiatt távozott el.  1798-ban Unger Mihály személyében új lelkész jött. Ekkor új rendet állapítottak meg, mely szerint az istentiszteleteket felváltva magyarul és németül kell tartani, de amikor német istentisztelet van, akkor előtte mindig legyen magyar nyelvű könyörgés ige magyarázattal. Ez a rend végül is 114 éven át 1912-ig tartott.

1804-től Hentz Sámuel lett a lelkész. A napóleoni háborúk miatt a gazdasági helyzet rossz lett és a gyülekezet is adóssággal küzdött, de a lelkész jó gazdálkodásának köszönhetően ebből lassan kiszabadultak.  A karzatot is kibővítették, sőt 1810-ben a győri Elgasz Ferenctől egy orgonát is rendeltek .   Hentz Sámuel 25 évi lébényi szolgálat után elhunyt.  1817-ben Kiss János püspök  tartott vizitációt.

Utódja 1829-től Nagy Sándor győri káplán lett.  1831-ben kolera pusztított Lébényben, amelyben az egyháztagok egyhatoda közel száz ember hunyt el. 1841-ben nagy tűzvész volt, amelyben leégett az egész falu és vele a rk. plébániatemplom  és az evangélikus templom is. Megyei összefogással sikerült felépíteni a romokat. Lébény  már 1780 óta mezőváros volt és újra  a környék kereskedelmi központja lett.

1847-ben püspöklátogatás volt. Ekkor lett megalakítva a presbitérium is.  Barcza Sámuel felügyelő utódja  Major Pál óvári uradalmi fiskális lett. Ugyanebben az évben új három mázsás harangot öntettek  Győrben. 1853-ban új iskola építését határozták  el és a tanító helyzetét is rendezte a gyűlés, amelyet császári és királyi biztos jelenlében kellett tartani, amelyen kimondta:”Gyülekezetünk az oskolák  elrendezését tanítók kinevezését és fizetését egyik sarkalatos jogoknak  és így kötelességüknek is tartván, a döntés jogát maguknak fenntartani kívánják. Ugyanakkor Őfelségének és a kormánynak a betekintési jogát kétségbe nem vonják.”

 

(folytatjuk)

Koháry Ferenc 

evangélikus lelkész

 

Az oldal sütiket használ. Ha nem tudja, mi ez, kérdezze azt az EU bürokratát, aki ezt a figyelmeztetést előírta. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás