Vitézi Rend

A Kárpát-medencei Vitézi Rend hivatalos honlapja


Nekrológ

vitéz Ballai Ottó emlékére

Nagy veszteség érte a Vitézi Rendet, elhunyt vitéz Ballai Ottó nemzetes úr! A teremtő hosszú és boldog éveket adott neki, gyermekei és unokái között a 96. életévében távozott közülünk és a Hadak Útjára lépett.

Most a legnehezebb feladat számunkra az, hogy el kell búcsúzni. Fekete Istvánt szeretném idézni: „Az ember addig él, amíg emlékeznek rá”. Mi vitézek, rendtársai, szeretettel emlékezni fogunk rá. Ő volt közöttünk a legidősebb, mindig mondogatta, hogy neki az a szerencse jutott, hogy Horthy katonája volt.

Vitéz Ballai Ottó 1922. április 5-én született Szabadegyházán. Katonai előképzése már iskolás korában elkezdődött, levente volt, majd cserkészként készült fel az életre. Bevonulása előtt adóhivatali tisztviselőként dolgozott. 1942-ben sorozták be, majd 1943-ban bevonult a Szegedre a Horthy Miklós laktanyába, ahol először az 55-ös rohamutászokhoz osztották be, majd gránátvetős, majd egészségi állapota miatt századírnok lett. Rövid idő után a frontra került. Beregszász – Vereckei hágó védelmében vett részt frontharcosként. Különleges megbízatásként kerékpáros hírvivő volt. Több ütközetben bizonyította hősies magatartását. Több kitüntetést kapott. Visszaemlékezéseiben a legveszélyesebbnek az UPA (Ukrán Felkelő Hadsereg) elleni harcokat emelte ki.

Visszavonuláskor az állomások Bilke, Árpád-Hunyadi vonal és Huszt voltak. Vezető parancsnokai közül Miklós Béla és Kéri Kálmán voltak azok, akiket nagyon tisztelt. Kárpátalján, Turjabisztra közelében, 1944. október 24-én sebesülten hadifogságba esett. A lába egy aknaszilánktól súlyosan megsérült. Samberg hadifogoly kórházba elkezdték kezelni a sebesülését, majd a súlyos sebet egy másik kórházban, később a Kijev –Harkov – Poltava térség közelében egy másik kórházba szállították és végül a Don folyó mellet egy „igazi” komoly kórházban műtötték ki a szilánkot a lábából. Elmondta, hogy ott „tisztán, sok fontos gyógyszer hiánya ellenére őskori módon, de emberségesen bántak velünk és gyógyítottak”. 1945. augusztus végén egy rövid időre egy romániai hadifogolytáborba vitték, ahol a lábadozó katonákat a mezőgazdaságban foglalkoztatták. Szegeden szerelt le tizedesként 1945. október 10-én.

A sebe csak egy év múlva kezdett begyógyulni, mert annyira le volt gyengülve és fogyva, hogy sok időbe tellett, amíg a szervezete és az egészsége helyre állt.

A polgári életben mérlegképes könyvelő volt. Boldog családi életet élt három fiúgyermek apjaként.

Tagja volt a Volt Hadifoglyok Bajtársi szövetségének,

Élete nagy álma vált valóra, amikor közeli kapcsolatba került a Kárpát-medencei Vitézi Renddel és saját érdem alapján vitézzé avatták. Aktív támogató tagja volt a Vitézi Rendnek. Munkásságát elismerte a Vitézi Szék is, és 2016. decemberében kitüntették a Vitézi Rend Bronz Érdemkeresztjével.

Szomorúak vagyunk vitéz Ballai Ottó nemzetes úr, Ottó bácsi elvesztése miatt, de örülünk annak, hogy élete nagy álmát teljesíthettük, hogy saját érdem alapján vitéz lehessen.

Pótolhatatlan veszteség érte a családját és minket, vitézeket, akik ismerték, tisztelték és szerették Őt.

Nyugodjon békében vitéz Ballai Ottó nemzetes úr.

Emlékét szeretettel megőrizzük.

 

Budapest, 2017. május 7.

 

vitéz Illyés Zsolt

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com

Az oldal sütiket használ. Ha nem tudja, mi ez, kérdezze azt az EU bürokratát, aki ezt a figyelmeztetést előírta. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás